Krížiky sa kreslia ľahko. Výsledky vznikajú prácou.

Sklamaný sa zdôveril priateľovi. Ten mu poradil, aby obraz namaľoval ešte raz a na námestie ho vystavil s iným odkazom: „Ak viete niektorú časť namaľovať lepšie, vezmite štetec a opravte ju." Obraz tam zostal niekoľko dní. Tentoraz sa ho nikto ani nedotkol. Na tento príbeh som si spomenul v posledných týždňoch viackrát, keď som sa pozeral na zoznam projektov a väčších investícií nášho mesta za posledné roky. Nie preto, že by som si myslel, že všetko, čo sme urobili, bolo dokonalé. Nebolo. A ani všetko, čo sme plánovali, sa nepodarilo. Niektoré projekty boli zamietnuté, pri iných sa podmienky počas prípravy zmenili, pri ďalších sme čakali celé mesiace na stanoviská, kontroly či rozhodnutia. Aj to je realita práce samosprávy. Treba si však pripomenúť aj obdobie, v ktorom sa toto všetko dialo. Roky poznačené pandémiou vystriedala energetická kríza, prudký rast cien a vojna na Ukrajine. Zvýšili sa ceny stavebných prác aj materiálov o viac ako 10 %, za chodu sa menili podmienky, postupy, vedenia ministerstiev a neraz aj tempo komunikácie či schvaľovania. Jedna vec sa však nemenila – hraničný dátum povinného dokončenia a zúčtovania projektov. Termíny v zmluvách nečakali. Veľmi dobre si pamätám najmä rok 2023. Pri projektoch zo starého programového obdobia bol dátum 31. december 2023 hranicou, ktorú nebolo možné jednoducho posunúť podľa toho, či niekto odpovedal na list o týždeň alebo o dva mesiace neskôr. Ak sa projekt nestihol realizovať v stanovených podmienkach, hrozila strata financovania a v niektorých prípadoch aj povinnosť vracať už poskytnuté finančné prostriedky. To je, obrazne povedané, celkom slušný nôž na krku. A práve v roku 2023 sme podľa našej projektovej evidencie dokončili 19 projektov a väčších investícií v celkovej hodnote viac ako 4 milióny eur, pričom viac ako 3,1 milióna eur z tejto sumy tvorili získané financie od štátu alebo Európskej únie. Za každým jedným číslom však nebola iba kolónka v Exceli. Bolo tam verejné obstarávanie, zmluvy, dodatky, kontroly, stavebný dozor, žiadosti o platbu, komunikácia s poskytovateľmi, množstvo dokumentácie a v neposlednom rade ľudia, ktorí za projekt niesli zodpovednosť. A preto nechcem ani dnes z našej projektovej tabuľky vyberať iba tie riadky, ktoré sa dobre vynímajú na fotografii alebo v novinách. Táto evidencia dnes obsahuje približne 90 projektov a väčších investícií. Viď detailne v tabuľke na stránke mesta:  /samosprava/investicie-projekty/  Sú medzi nimi projekty prevzaté z predchádzajúceho obdobia, projekty, ktoré sme pripravovali od začiatku, aj také, ktoré podporené neboli.

Od začiatku roku 2023 k dnešnému dňu máme 55 projektov a investícií už schválených a zrealizovaných v celkovej hodnote približne 7,04 milióna eur. Ďalších 7 je schválených v celkovej sume   5 824 974 eur a čaká sa na ich realizáciu alebo dokončenie. Šesť projektov v celkovej sume   1 271 295 eur čaká na vyhodnotenie, dva ďalšie veľké projekty pripravujeme na podanie (približne 5,43 milióna eur), a jedenásť žiadostí v celkovej sume  7 691 479 eur podporených nebolo.

A myslím si, že je správne hovoriť aj o tých posledných. Kto podáva projekty, musí byť pripravený aj na to, že nie každý vyjde. Podstatné je nerezignovať, hľadať ďalšiu možnosť, projekt upraviť a skúsiť to znova. Samotných 55 zrealizovaných a 7 už schválených projektov predstavuje investície v celkovej hodnote takmer 12,9 milióna eur. Viac ako 10 miliónov eur z tejto sumy tvoria nenávratné finančné príspevky a dotácie získané od štátu a od Európskej únie, aby sme nemuseli na všetky rozvojové projekty použiť iba financie našich daňových poplatníkov z rozpočtu mesta. Sú to školy a škôlky, zdravotníctvo, cesty a chodníky, bytové domy, šport, kultúra, odpadové hospodárstvo, energetické opatrenia, technika aj množstvo menších investícií. Tu však musím urobiť jednu veľmi dôležitú poznámku. Toto sú iba výsledky, ktoré sa dajú zapísať do tabuľky ako projekt alebo väčšia investícia.

Život mesta sa pritom odohráva každý jeden deň. Do tejto tabuľky sa nezmestia stovky menších opráv, údržba, riešenie havarijných stavov, dopĺňanie mobiliáru, doprava, zeleň, bezpečnosť, drobné investície v školách, na športoviskách či verejných priestranstvách. Nezmestia sa do nej desiatky každodenných rozhodnutí, ktoré finančne možno predstavujú stovky alebo tisíce eur, ale konkrétnemu človeku alebo konkrétnej ulici dokážu vyriešiť problém, ktorý ho trápil roky. Niekedy sú pritom práve tie najmenej nápadné zmeny najlepším dôkazom toho, že sa mesto posúva dopredu. Vezmime si odpadové hospodárstvo. Snažíme sa, aby nebolo iba o tom, že obyvatelia zaplatia poplatok a tým sa celý vzťah končí. Preto sme napríklad zabezpečili 1300 kusov 240-litrových nádob a vybavujeme nimi domácnosti v rodinných domoch. Aj toto je služba mesta. Obyvateľ nielen platí – za svoje peniaze má dostať aj konkrétnu protihodnotu a postupne kvalitnejší systém. Ale ani tým sa práca mesta nekončí. Veľká časť rozvoja totiž vôbec nevzniká z investícií, pri ktorých je investorom mesto. Niekedy je našou najdôležitejšou úlohou byť dobrým partnerom. Partnerom štátu, štátnych organizácií, samosprávneho kraja, podnikateľov či súkromných investorov.

Nie je možné pripísať mestu zásluhu za investíciu, ktorú realizuje niekto iný. Ale rovnako by nebolo pravdivé tvrdiť, že samospráva pri takýchto investíciách nemá žiadnu úlohu. Pred každým väčším projektom sú rokovania, pozemky, územnoplánovacie otázky, prístupové komunikácie, siete, stanoviská, povolenia, množstvo kompromisov a predovšetkým potreba nájsť riešenie, ktoré bude prijateľné pre všetkých. A verte mi, málokedy sa niečo také udeje po jedinom telefonáte. Pekným príkladom je nová stanica záchrannej zdravotnej služby v Sládkovičove financovaná z Plánu obnovy a odolnosti SR. Mesto muselo vytvoriť podmienky, ponúknuť vhodný pozemok a od začiatku s Operačným strediskom záchrannej zdravotnej služby aktívne spolupracovať. Sládkovičovo bolo zaradené medzi prvé lokality tohto celoslovenského projektu a napokon sa naša stanica stala prvou dokončenou stanicou v rámci daného programu na Slovensku. Dnes to vyzerá samozrejme. Stanica stojí a záchranári z nej budú onedlho vyrážať pomáhať ľuďom. Lenže samozrejmé to nebolo. Rovnako ako nie je samozrejmé, keď sa súkromný investor rozhodne investovať práve v našom meste. Dnes obyvatelia vidia výstavbu novej predajne Lidl či ďalšie rozširovanie obchodnej zóny OC Point. Za takýmito projektmi sú peniaze súkromných investorov, nie mesta. Úlohou mesta však je komunikovať, koordinovať a vytvárať také podmienky, aby zmysluplná investícia našla cestu práve k nám a zároveň bola prínosom pre obyvateľov. Rozvoj mesta totiž nie je súťaž o to, koho meno bude napísané na stavbe. Podstatné je, čo z nej zostane ľuďom. A potom sú výsledky, ktoré už po krátkom čase začneme považovať za samozrejmosť. Dnes môžete Mestskú políciu v Sládkovičove kontaktovať aj prostredníctvom všeobecne známeho skráteného čísla 159. Jedna veta.

Za ňou však boli rokovania, technické a administratívne kroky, ktoré bolo potrebné dotiahnuť do konca. Rovnako nie je samozrejmé ani to, že sa nám darí jednotlivé sociálne prípady riešiť tak, aby sme dnes v uliciach mesta nemali ľudí, ktorí by tam dlhodobo zostávali bez strechy nad hlavou. To nevyrieši jedna fotografia, jedno rozhodnutie ani jeden príspevok na sociálnej sieti. Vyžaduje si to individuálnu prácu, spoluprácu sociálnej oblasti, mesta, organizácií a často veľa trpezlivosti. O takýchto veciach sa však píše málokedy. A možno je to vlastne dobre. Dobre fungujúce mesto totiž často spoznáme práve podľa toho, koľko vecí už jeho obyvatelia nemusia riešiť. Za rovnako dôležité ako investície však považujem aj finančnú stabilitu. Rozvoj mesta nemôže stáť na tom, že sa za každú cenu investuje a účet sa nechá budúcnosti. Mesto musí byť schopné projekty spolufinancovať, zaplatiť svoje záväzky, reagovať na neočakávané situácie a pritom si zachovať zdravé financie. Preto ma teší, že podľa hodnotenia finančného zdravia samospráv (viď: https://www.hospodarenieobci.sk/) patrí Sládkovičovo dlhodobo medzi najlepšie hospodáriace mestá na Slovensku. Medzi mestami okresu Galanta sme na prvom mieste. Medzi mestami celého Trnavského kraja taktiež na prvom mieste. A spomedzi 141 slovenských miest patrí Sládkovičovo dlhodobo do prvej desiatky – aktuálne je na 10. mieste. To už podľa mňa nie je náhoda. Nepíšem to preto, aby sme si pripínali medaily.

Dobré hospodárenie má význam predovšetkým preto, že nám dáva priestor ďalej investovať. Umožňuje nám spolufinancovať projekty, riešiť neočakávané situácie a nežiť od jednej faktúry k druhej. A práca sa ani zďaleka nekončí. Práve naopak. V najbližších mesiacoch a počas roku 2027 nás čaká realizácia siedmich už schválených projektov (Rekonštrukcia TJ SLAVOJ, rekonštrukcia Kuffnerovej sýpky, Rekonštrukcia miestnych komunikácií – Cukrovarská ulica a okolie, Rekonštrukcia bytového domu pre potreby prestupného bývania, Podpora systému množstevného zberu odpadu, TK Vincov les – výroba elektriny z obnoviteľných zdrojov, Multifunkčné prenosné športové ihrisko) v celkovej hodnote približne 5,8 milióna eur, pri ktorých získané nenávratné zdroje predstavujú približne 5,45 milióna eur. A ani tým sa náš zásobník projektov nekončí. Ďalších šesť už podaných projektov (Rekonštrukcia mauzólea rodiny Kuffner, TK VL – rekonštrukcia detského bazéna, Výsadba kvetín na námestí a v kruhovom objazde, Kvetinové námestie v Sládkovičove, Reštaurátorské práce – Mauzóleum Kuffnerovcov, Prístavba garáže k hasičskej zbrojnici) v celkovej hodnote približne 1,27 milióna eur v súčasnosti čaká na vyhodnotenie, pričom v prípade ich úspechu by získané externé zdroje predstavovali do majetku mesta viac ako 828-tisíc eur. Popritom pripravujeme na opätovné podanie ešte dva veľké projekty (Modernizácia starého kultúrneho domu, Modernizácia objektu základnej školy) v celkovej predpokladanej hodnote viac ako 5,4 milióna eur, ktoré by sme chceli odovzdať ešte do konca tohto volebného obdobia. Pri nich predstavuje predpokladaná výška žiadaných nenávratných zdrojov takmer 5 miliónov eur. To znamená, že popri už zrealizovaných investíciách máme pred sebou nielen projekty, na ktoré už financovanie máme schválené, ale aj ďalšie pripravené zámery za milióny eur, na ktorých úspechu sa ešte stále pracuje. Voľbami sa totiž projektová príprava mesta nekončí. Práve naopak – našou povinnosťou je zabezpečiť kontinuitu rozvoja mesta nielen s výsledkami ktoré už sú za nami, ale aj s pripravenou prácou do ďalšieho náročného obdobia, ktoré máme pred sebou. Medzi týmito projektmi sú veľké investície, ktoré môžu výrazne zmeniť ďalšie časti nášho mesta. Rok 2027 preto nebude jednoduchý. A do toho prídu komunálne aj parlamentné voľby a zmeny na ministerstvách. Lenže kalendár projektov sa nepýta, kedy budú voľby. Dodávateľ neprestane stavať, lehota v zmluve sa nezastaví a poskytovateľ dotácie neposunie termín preto, že sa práve končí jedno volebné obdobie a začína druhé. Mesto musí fungovať ďalej. O niekoľko mesiacov budeme všetci hodnotiť uplynulé obdobie. Budú znieť pochvalné slová aj kritika. Oboje patrí k demokracii. A budem posledný, kto bude tvrdiť, že kritika nie je potrebná. Je. Neraz práve kritika upozorní na problém, ktorý treba riešiť. Rozdiel je však medzi tým, keď niekto iba nakreslí krížik, a tým, keď je ochotný vziať do ruky aj pomyselný štetec a povedať: Toto by som urobil lepšie – a takto. Podobne je to vo futbale. Z tribúny je vždy veľmi dobre vidieť, kto mal prihrať, kto mal vystreliť a čo mal tréner urobiť inak. Zápas sa však rozhoduje dole na ihrisku. A mesto sa z tribúny riadiť nedá. Preto vás pred blížiacimi sa komunálnymi voľbami nechcem presviedčať, aby ste hodnotili podľa pekných slov, bilbordov či krížikov nakreslených na práci niekoho iného. Prosím vás o niečo oveľa jednoduchšie. Pozerajte sa na výsledky. Pýtajte sa na fakty. Porovnávajte. Zaujímajte sa o to, kto vie nielen pomenovať problém, ale aj navrhnúť riešenie, prevziať zaň zodpovednosť a spolupracovať s ostatnými. A potom sa rozhodnite podľa vlastného presvedčenia. Pretože bez ohľadu na výsledok volieb sa nasledujúce ráno Sládkovičovo zobudí do ďalšieho pracovného dňa. A bude potrebovať ľudí, ktorí sú pripravení vziať do ruky štetec.

S úctou Gábor Krommer, primátor mesta Sládkovičovo

Kereszteket rajzolni könnyű. Az eredményekért dolgozni kell.

Hadd kezdjem egy rövid történettel. Egy festő kiállította a képét a főtéren, mellé pedig egy üzenetet helyezett: „Jelöljön meg kereszttel minden olyan helyet, amely nem tetszik Önnek.” Amikor este visszatért, a kép szinte teljesen tele volt rajzolt keresztekkel. Csalódottan elmesélte barátjának, mi történt. A barátja azt tanácsolta neki, hogy fesse meg újra a képet, és ezúttal egy másik üzenettel állítsa ki a főtéren: „Ha valamelyik részét szebben meg tudja festeni, vegyen ecsetet a kezébe, és javítsa ki.” A kép több napig ott maradt. Ezúttal senki sem nyúlt hozzá.

Ez a történet az elmúlt hetekben többször is eszembe jutott, amikor a városunk elmúlt években beadott projektjeit és nagyobb beruházásait tartalmazó jegyzéket nézegettem. Nem azért, mert azt gondolnám, hogy minden, amit tettünk, tökéletes volt. Nem volt az. És nem sikerült minden, amit elterveztünk. Egyes projekteket elutasítottak, másoknál az előkészítés során megváltoztak a feltételek, megint másoknál pedig hónapokig vártunk a szakvéleményekre, ellenőrzésekre vagy döntésekre. Ez is az önkormányzati munka valósága. Ugyanakkor fontos felidézni azt az időszakot is, amelyben mindez történt. A világjárvánnyal terhelt éveket energiaválság, meredek áremelkedés és az ukrajnai háború követte. Az építési munkák és az anyagok ára több mint 10 százalékkal emelkedett, menet közben változtak a feltételek, az eljárások, a minisztériumok vezetése, és nem egyszer a kommunikáció, illetve a jóváhagyások üteme is. Egyetlen dolog azonban nem változott – a projektek kötelező befejezésének és elszámolásának végső határideje. A szerződésben rögzített határidők nem vártak. Különösen jól emlékszem a 2023-as évre. A korábbi programozási időszak projektjeinél 2023. december 31. olyan határidő volt, amelyet nem lehetett egyszerűen eltolni attól függően, hogy valaki egy levélre egy hét vagy két hónap múlva válaszolt. Ha egy projektet nem sikerült az előírt feltételek mellett megvalósítani, fennállt a finanszírozás elvesztésének veszélye, egyes esetekben pedig a már folyósított pénzügyi források visszafizetésének kötelezettsége is. Ez képletesen szólva bizony elég komoly kés volt a torkunkon.

És éppen 2023-ban projekt-nyilvántartásunk szerint 19 projektet és nagyobb beruházást fejeztünk be, összesen több mint 4 millió euró értékben, amelyből több mint 3,1 millió eurót az államtól vagy az Európai Uniótól elnyert források tettek ki. Minden egyes szám mögött azonban jóval több volt, mint egy sor az Excel táblázatban. Közbeszerzések, szerződések, szerződésmódosítások, ellenőrzések, műszaki felügyelet, kifizetési kérelmek, a támogatást nyújtó szervezetekkel folytatott kommunikáció, rengeteg dokumentáció és mindenekelőtt azok az emberek, akik felelősséget vállaltak az adott projektért. Ezért ma sem szeretném a projekt-táblázatunkból csupán azokat a sorokat kiemelni, amelyek jól mutatnak egy fényképen vagy az újságban. Nyilvántartásunk ma mintegy 90 projektet és nagyobb beruházást tartalmaz. Részletesen lásd a város honlapján található táblázatban: /samosprava/investicie-projekty/ Vannak közöttük az előző időszakból átvett projektek, teljes egészében általunk előkészített beruházások, és olyanok is, amelyek nem kaptak támogatást. 2023 elejétől a mai napig 55 projektet és beruházást hagytak jóvá és valósítottunk meg, összesen mintegy 7,04 millió euró értékben. További 7 projektet hagytak jóvá, összesen 5 824 974 euró értékben, ezek megvalósítására vagy befejezésére várunk. Hat projekt összesen 1 271 295 euró értékben még elbírálásra vár, további két nagy projektet benyújtásra készítünk elő (mintegy 5,43 millió euró értékben), tizenegy, összesen 7 691 479 euró értékű pályázat pedig nem részesült támogatásban. És úgy gondolom, hogy az utóbbiakról is beszélni kell. Aki pályázik, annak arra is fel kell készülnie, hogy nem minden pályázata lesz sikeres. A lényeg az, hogy ne adjuk fel, keressünk újabb lehetőséget, módosítsuk a projektet, és próbáljuk meg újra. Az 55 megvalósított és a 7 már jóváhagyott projekt együttes beruházási értéke csaknem 12,9 millió euró. Ebből több mint 10 millió eurót az államtól és az Európai Uniótól elnyert vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulások és támogatások tesznek ki, azért, hogy városunk fejlesztési projektjeit ne kizárólag az adófizetőink pénzéből, tehát a városi költségvetésből kelljen finanszíroznunk. Iskolákról és óvodákról, egészségügyről, utakról és járdákról, lakóépületekről, sportról, kultúráról, hulladékgazdálkodásról, energetikai fejlesztésekről, technikai eszközökről és számtalan kisebb beruházásról beszélünk. Itt azonban egy nagyon fontos megjegyzést kell tennem. Ezek csupán azok az eredmények, amelyeket egy projektként vagy nagyobb beruházásként be lehet írni egy táblázatba. A város élete azonban minden egyes nap zajlik. Ebbe a táblázatba nem fér bele több száz kisebb javítás, karbantartás, a sürgős hibák elhárítása, a köztéri berendezések pótlása, a közlekedés, a zöldterületek, a biztonság, az iskolákban, sportlétesítményekben vagy közterületeken végzett kisebb beruházások. Nem férnek bele a mindennapi döntések tucatjai sem, amelyek pénzügyileg talán csak néhány száz vagy néhány ezer eurót jelentenek, egy konkrét embernek vagy egy konkrét utcának azonban megoldhatnak egy évek óta fennálló problémát. És néha éppen ezek a legkevésbé látványos változások a legjobb bizonyítékai annak, hogy a város előrelép. Vegyük például a hulladékgazdálkodást. Arra törekszünk, hogy ne csupán arról szóljon, hogy a lakos befizeti a díjat, és ezzel a kapcsolat véget is ér. Ezért például 1300 darab 240 literes hulladékgyűjtő edényt biztosítottunk, és ezekkel elláttuk a családi házakban élő háztartásokat. Ez is a város szolgáltatása. A lakos nemcsak fizet – a pénzéért konkrét ellenszolgáltatást és fokozatosan jobb rendszert is kell kapnia.

De ezzel a város munkája még nem ér véget. A fejlesztések jelentős része ugyanis egyáltalán nem olyan beruházásokból születik, amelyeknél a város a beruházó. Néha az a legfontosabb feladatunk, hogy jó partnerek legyünk. Partnerei az államnak, az állami intézményeknek, a megyei önkormányzatnak, a vállalkozóknak és a magánbefektetőknek. Nem tulajdoníthatjuk a városnak egy olyan beruházás érdemét, amelyet valaki más valósít meg. De ugyanilyen valótlan lenne azt állítani, hogy az önkormányzatnak az ilyen beruházásokban semmilyen szerepe nincs. Minden nagyobb projekt előtt tárgyalásokra, telkekre, területrendezési kérdésekre, bekötőutakra, közművekre, állásfoglalásokra, engedélyekre, számos kompromisszumra és mindenekelőtt olyan megoldás megtalálására van szükség, amely mindenki számára elfogadható. És higgyék el, ilyesmi ritkán oldódik meg egyetlen telefonhívás után. Jó példa erre a Diószegen megépült új mentőállomás, amelyet a Szlovák Köztársaság Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve finanszírozott. A városnak meg kellett teremtenie a feltételeket, megfelelő telket kellett felajánlania, és kezdettől fogva aktívan együtt kellett működnie a Mentőszolgálat Operatív Központjával. Diószeget az országos projekt első helyszínei közé sorolták, végül pedig a mi állomásunk lett a program keretében Szlovákiában elsőként befejezett mentőállomás. Ma ez már magától értetődőnek tűnik. Az állomás áll, és a mentők hamarosan innen indulnak majd, hogy segítsenek az embereken. Csakhogy ez egyáltalán nem volt magától értetődő.

Ugyanígy nem magától értetődő az sem, amikor egy magánbefektető éppen a mi városunkban dönt úgy, hogy beruház. Ma a lakosok láthatják az új Lidl üzlet építését, illetve az OC Point bevásárlóövezet további bővítését. Az ilyen projektek mögött magánbefektetők pénze áll, nem a városé. A város feladata azonban az, hogy kommunikáljon, koordináljon, és olyan feltételeket teremtsen, amelyek révén egy értelmes beruházás éppen hozzánk találhat, és egyben a lakosok javát szolgálja. A város fejlődése ugyanis nem verseny arról, hogy kinek a neve szerepel majd az épületen. Az számít, ami megmarad belőle az embereknek. És vannak olyan eredmények is, amelyeket rövid idő után már természetesnek kezdünk tekinteni. Ma a Diószegi Városi Rendőrséget az általánosan ismert 159-es rövidített telefonszámon is elérhetik. Egyetlen mondat. Mögötte azonban tárgyalások, technikai és adminisztratív lépések sora állt, amelyeket végig kellett vinni. Ugyanígy nem magától értetődő az sem, hogy az egyes szociális eseteket úgy tudjuk kezelni, hogy ma már ne legyenek városunk utcáin olyan emberek, akik hosszú távon fedél nélkül maradnak. Ezt nem oldja meg egy fénykép, egy döntés vagy egyetlen közösségi médiabejegyzés. Egyéni munkát, a szociális terület, a város és a szervezetek együttműködését, és sokszor rengeteg türelmet igényel. Az ilyen dolgokról azonban ritkán írnak. És talán ez valójában így van jól.

Egy jól működő várost ugyanis gyakran éppen arról lehet felismerni, hogy a lakosainak mennyi mindennel nem kell már foglalkozniuk. A beruházásokkal egyenrangúan fontosnak tartom azonban a város pénzügyi stabilitását is. A város fejlődése ugyanis nem épülhet arra, hogy mindenáron beruházunk, a számlát pedig a jövőre hagyjuk. A városnak képesnek kell lennie a projektek társfinanszírozására, kötelezettségei teljesítésére, a váratlan helyzetek kezelésére, és mindeközben meg kell őriznie egészséges pénzügyi helyzetét. Ezért örömmel tölt el, hogy az önkormányzatok pénzügyi gazdálkodásának rangsorolása szerint (lásd: https://www.hospodarenieobci.sk/) Diószeg hosszú távon Szlovákia legjobban gazdálkodó városai közé tartozik. A Galántai járás városai között az első helyen állunk. A Nagyszombati kerület városai között szintén az első helyen. A 141 szlovákiai város közül pedig Diószeg évek óta az első tízben szerepel – jelenleg a 10. helyen áll. Ez szerintem már nem lehet véletlen. Nem azért írom ezt, hogy érmeket tűzzünk a mellünkre. A jó gazdálkodás elsősorban azért fontos, mert teret ad a további beruházásoknak. Lehetővé teszi a projektek társfinanszírozását, a váratlan helyzetek kezelését, és azt, hogy ne egyik számlától a másikig éljünk. És a munka korántsem ér véget. Éppen ellenkezőleg. A következő hónapokban és 2027 folyamán hét már jóváhagyott projekt megvalósítása vár ránk (TJ SLAVOJ épület teljes rekonstrukciója, A Kuffner-féle magtár rekonstrukciója, Helyi utak rekonstrukciója – Cukorgyári út és környéke, Cukorgyári út lakóházának rekonstrukciója az átmeneti lakhatás céljára, A mennyiségi hulladékgyűjtési rendszer támogatása, TK Vincov les – villamosenergia-termelés megújuló energiaforrásokból, Multifunkcionális mobil sportpálya), összesen mintegy 5,8 millió euró értékben, ehhez mintegy 5,45 millió euro vissza nem térítendő forrást sikerült megszereznünk. És ezzel sem ér véget projektjeink sora. További hat már benyújtott projekt (a Kuffner család mauzóleumának rekonstrukciója, Termálfürdő – a gyermekmedence felújítása, virágültetés a főtéren és a körforgalomban, Virágos tér Diószegen, restaurátori munkák – Kuffner-mauzóleum, a tűzoltószertárhoz kapcsolódó garázsbővítés) összesen mintegy 1,27 millió euró értékben jelenleg elbírálásra vár; sikeres támogatás esetén több mint 828 000 euró külső forrás gyarapítaná a város vagyonát.

Emellett további két nagy projektet készítünk elő újra benyújtásra (a régi kultúrház korszerűsítését, és az általános iskola épületének korszerűsítését), összesen több mint 5,4 millió euró tervezett értékben, amelyeket még a jelenlegi választási időszak végéig szeretnénk beadni. Ezeknél az igényelt vissza nem térítendő források tervezett összege közel 5 millió euró. Ez azt jelenti, hogy a már megvalósított beruházások mellett nemcsak olyan projektek állnak előttünk, amelyek finanszírozását már jóváhagyták, hanem további, több millió euró értékű előkészített fejlesztések is, amelyek sikeréért még jelenleg is dolgozunk. A választásokkal ugyanis nem ér véget a város projekt-előkészítése. Éppen ellenkezőleg – kötelességünk biztosítani a város fejlődésének folytonosságát, nemcsak a már elért eredményekkel, hanem a következő, nehéz időszakra előkészített munkával is. E projektek között olyan nagy beruházások is vannak, amelyek jelentősen megváltoztathatják városunk képét. 2027 ezért nem lesz egyszerű év. És ehhez jönnek még a helyhatósági és parlamenti választások, valamint a minisztériumokban bekövetkező változások. Csakhogy a projektek naptára nem kérdezi meg, mikor lesznek a választások. A kivitelező nem hagyja abba az építést, a szerződéses határidő nem áll meg, a támogatást nyújtó pedig nem tolja ki a határidőt azért, mert éppen véget ér egy választási időszak, és kezdődik egy másik. A városnak tovább kell működnie. Néhány hónap múlva mindannyian értékelni fogjuk az elmúlt időszakot. Elhangzanak majd dicsérő szavak és kritikák is. Mindkettő a demokráciához tartozik. És én leszek az utolsó, aki azt állítaná, hogy nincs szükség kritikára. Igenis szükség van rá. Nemegyszer éppen a kritika hívja fel a figyelmet egy olyan problémára, amelyet meg kell oldani. A különbség azonban aközött van, amikor valaki csupán egy keresztet rajzol, és aközött, amikor hajlandó a kezébe venni a képzeletbeli ecsetet is, és azt mondani: „Ezt én jobban csinálnám – mégpedig így.” Hasonló a helyzet a futballban is. A lelátóról mindig nagyon jól látszik, kinek kellett volna passzolnia, ki lőhetett volna, és mit kellett volna másképp tennie az edzőnek. A mérkőzés azonban a pályán dől el. És egy várost nem lehet a lelátóról irányítani. Ezért a közelgő helyhatósági választások előtt nem szeretném Önöket arra rávenni, hogy szép szavak, óriásplakátok vagy mások munkájára rajzolt keresztek alapján ítéljenek. Valami sokkal egyszerűbbet kérek. Nézzék az eredményeket. Kérdezzenek rá a tényekre. Hasonlítsanak össze. Figyeljék meg, ki az, aki nemcsak meg tud nevezni egy problémát, hanem képes megoldást is javasolni, felelősséget tud vállalni érte, valamint együtt tud gondolkodni és együtt tud működni másokkal a város érdekében. És utána döntsenek saját meggyőződésük szerint. Mert a választások eredményétől függetlenül Diószeg másnap reggel újabb munkanapra ébred. És olyan emberekre lesz szüksége, akik készek kezükbe venni a város életét és kinézetét javító ecsetet.

Tisztelettel Krommer Gábor, Diószeg polgármestere